Mosonyi Alizról írt bejegyzésembe beillesztettem egy zenét, a svéd Franz Berwald IV. szimfóniájának Scherzóját. A bejegyzéshez Attila fűzött kommentet, melyből rögtön idéznék is.
A svéd szerzőt nem ismertem, köszönet érte. Talán egy jobb előadással meggyőzőbb lenne a mű, lehetne gyorsabb és dinamikailag árnyaltabb. Nagyon lagymatag így.
Ez – túl azon, hogy eleve hálás vagyok a hozzászólásért – annál is izgalmasabb, mert az adott műből volt egy felvétel a birtokomban (nevezzük A-nak), amit elvetettem, mert a másikat (nevezzük H-nak) jobbnak tartottam. A komment elolvasása után újból meghallgattam mindkét felvételt, és annak rendje és módja szerint el is bizonytalanodtam, hogy akkor most melyik a jobb. Végül is de gustibus non est disputandum. Úgyhogy azt találtam ki, hogy H marad a helyén, ide meg fölrakom A-t, lehet válogatni.
4 megjegyzés:
Köszönöm ezt a felvételt is.
Érdekes, hogy ezt élettelibbnek érzem, noha tempóban alig van különbség. Arra is gondoltam először, hogy csak tréfa az egész, és ugyanazt teszed be (egy aránylag ismeretlen szerző művéből több felvételed is van?), de azt hiszem hallható a kettő felvétel között a különbség. Tehát én a másodikra szavazok. És jó bizonyítéka számomra annak, hogy a karakter a fontos és nem annyira a tempó. Utóbbi egyébként is gyakran megcsalhatja az embert.
Jól hallottad, valóban nem tréfa, tényleg két különböző felvételt linkeltem be. (Kispályásnak tartanám az átverést.) A felvételek közül csak az egyik volt az enyém.
Nagyjából egyetértünk, a második felvétel karakteresebb (ne mondjam, izgalmasabb), de a Mosonyi-féle tündérvilágot számomra az első reprezentálja jobban. Persze, könnyen lehet, hogy csak azért, mert azt hallottam előbb. Sajnos, nálam a sorrend sokat meghatároz.
Annak idején a neves zenetudós, Pernye András gyakran csinált a lakásán ismerős zenészekkel kísérleteket különböző felvételekkel. És nagyon meglepő eredmények születtek abban, hogy ki mit milyennek talált. Szóval tele vagyunk előítélettel (nem csak rossz értelemben).
Amit Mosonyi írásaival kapcsolatban említettél, hogy van bennük egyfajta melankólia, arra is szívesen hallanék zenei "megfelelőt".
Attila, azt, amit ez utóbbi kommentedben fölvetettél (mármint a mosonyis spleen zenei megfelelője), fontosabbnak gondolom, semhogy csak kommentben válaszoljak rá. Szeretnék vele külön posztban foglalkozni, türelmet kérek.
Megjegyzés küldése